Molnár László naplója.

Valamikor áprilisban volt egy szeminárium Pesten, ami arról szólt, hogy milyen feltételekkel lehet ausztrál vízumot szerezni. hát én meg nem mondom, hogy melyik szálloda volt valami öt csillagos lehetett, na mindegy szóval annak az előterében, egy teremben összejött úgy száz ember aki mind szeretett volna kivándorolni au-ba. Ezt csak a neten hirdették meg máshol nem. 12000.-ft volt a beugró az öt órás előadásra, amit két bevándorlási ügynök tartott, egy eredeti ausztrál(aussi) és egy huszonöt évvel ezelőtt kivándorolt magyar nő. Az öt óra alatt volt három szünet, az első részben rögtön elmondták, hogy mik a feltételek. A szünet után a száz emberből maradt kb. húsz, mert ugye a feltételek nem egyszerűek, na nézzük mik is azok:- angol nyelv felsőfokon, ami húsz pont azt hiszem          -bizonyított szakmai képzettség, tehát bizonyitvánnyal és min.négy év gyakorlattal amit esetenként  vissza ellenőriznek a munkáltatónál.  (húsz pont) ha van diploma az előny, mert plusz tíz pont.    

Majdnem egy év eltelt az utolsó írásom óta, na nem azért mert nem történt semmi, inkább csak nem éreztem annyira a blog írásának akkori fontosságát.De az elmúlt hónapok történéseit jó érzés vissza nézni, meg hát ugye mással megosztani a gondolatokat, véleményeket. Valamikor ez év elején amikor már kezdett tele lenni a tököm hideggel, faggyal, sárral, köddel akkor rákaptam, rászoktam, hogy nyári horgász képeket nézegetek a neten, tervezgetem a munkát a szigeten.Éppen horgász helyeket néztem, és valahogy eltévedtem valami külföldi oldalra, ausztráliai tengerparti faházakat néztem. Na akkor bal felső sarokban volt egy hirdetés azon az oldalon:TANULJON, DOLGOZZON, ÉLJEN AUSZTRÁLIÁBAN. rákattintottam persze csak úgy kíváncsiságból. Elolvastam, és utána már nem hagyott nyugodni a gondolat, azt hiszem , hogy azon a napon, ill. következő napokon megváltozott az életcélom, életem, gondolkodásom, napirendem szinte minden. És csak egy cél maradt menni és menni mindenáron.

Fogadalmak? nemá! öreg vagyok és másnapos.